A zsűri a szombati program során megismerkedett a Kassai Lovasíjász Iskola edzéselméletével, módszertanával és vizsgarendszerével. A több órás bemutató edzéseket végig figyelemmel kísérték a szakemberek. Miután mindannyian megfelelőnek tartották a gyakorlati képzés színvonalát, a világon elsőként Magyarországon válik a hivatalos oktatás részévé a lovasíjászat. Kassai Lajos elmondta: reményei szerint ez egy példa lesz, amelyhez csatlakozni fog az a tizennégy ország, ahol a Kassai Iskola jelen van. Ezzel a lovasíjászat, mint magyar sport kerül be a sportok történelmébe. Völgyben az íjászokkal Fehér inges, sötétkék pulóveres férfiak és nők állnak fél körben Kassai Lajos birtokán. Elhivatott a tekintetük, ugyanakkor várakozással teli izgalom ül ki az arcukra, hiszen a magyar lovas társadalom legelismertebb szakemberei előtt zajlik edzésük. Minden alkalommal kemény, intenzív munka ez, hát még ha a kamerák, fényképezőgépek, újságírók fürkésző tekintete előtt kell dolgozniuk. Egyikük zavarában be is jelenti, hogy otthon felejtette a fehér ingét, amitől edzőjük, Kassai Lajos nincs elragadtatva. Ketten azonban pótinget is hoztak, így egyből felajánlják a segítségüket társuknak. El is várható ez tőlük, hiszen nemcsak sportolnak itt a Kassai Lovasíjász Iskolában, hanem többek között fegyelmet tanulnak, és a megfelelő viselkedésformát is elsajátítják, melyet megkövetel e veszélyes sport. Sokat elárul például, hogy a komoly felvételi során az általános erőnlét (5 kilométer terepfutás), és a speciális erőnlét (akadályfutás) mellett a belső fegyelmet is nézi a szakember, így például ötperces mozdulatlan vigyáz állást is be kell mutatniuk a felvételizőknek, de az előadó képességeket is figyelembe veszi Kassai Lajos, így egy szabadon választott verssel és énekkel is készülniük kell azoknak, akik a lovasíjászat mellett kötelezik el magukat.

Kiss Anikó Ady Endre: Föl-földobott kő című versét szavalja majd el, ő is a felvételire érkezett, amelyre a tervek szerint még ma délután sor kerülhet. Anikó humán-kineziológiát tanul a Testnevelési Egyetemen, egyébként pedig a Kaposi Mór Oktató Kórház prevenciós irodájában dolgozik, egészség tornát tart idős embereknek. A sportos kaposvári nő azt mondja: magával ragadta mindaz, amivel Kaposdadán találkozott, sokra tartja Kassai Lajos törekvéseit és tetszik neki az a fajta hagyományőrző életmód és világszemlélet, amely áthatja a lovasíjász iskolát.

Miközben beszélgetünk, a tanítványok szépen lecsutakolják a lovaikat, felöltöznek és a fedett pályához vezetik a lovakat, ahol a fővárosi vendégek és a média már várja őket. A hangszórókból a Csík Zenekar: Most múlik, pontosan című dala harsog, igazán meghitt hangulatot teremt a felvezetőhöz. A sorakozót követően a szokásos edzésprogramot mutatják be Kassai Lajos vezetésével, aki elmondja: a legügyesebb lovasíjászok és a kezdő tanítványok is részt vesznek a bemutatóban, hogy minél hitelesebb legyen a zsűri számára.

Akadnak közöttük fiatal fiúk és lányok, egy gyerek, de érett férfiak is. Először úgy tűnik, a lovakkal ismerkednek, mind szürke színűek, az egyik tanítványtól tudom: a Guinness-rekorder lovasíjász kizárólag arab és arab félvér lovakat tart, melyek egész életükben szabadon legelnek, forrásvizet isznak. Most a tanítványok felváltva vezetik és szeretgetik is őket - legalábbis a laikusok számára így tűnik - aztán megtudom, hogy Kassai Lajos a Suttogó című filmben sokak által megismert módszerhez hasonlót alkalmaz, így a lovas és a ló mellérendelt viszonyban áll egymással, az ember testvéreként kezeli az állatot. Az edző utasításait követve jó ideig különböző gimnasztikai gyakorlatokat végeznek a lovasíjász tanítványok, majd amikor a hátasra pattannak, egy darabig csak kinyújtózva fekszenek a lovakon, Kassai így mondja: "Most kentaurrá válsz, eggyé válsz a lóval!"

- Megérintik az embert a látottak, hiszen ez egyértelműen nem más, mint az identitástudatunk megerősítés a ló által - így összegezte Dallos Gyula mesteredző, Magyarország örökös bajnoka a délutáni programot. - Az amit láttunk - folytatta - a hatezer éves együtt-munkálkodás a lóval, amely példaértékű. Ma nekünk, magyaroknak különösen kell vigyázni erre az értékre, mert ez nemcsak egy sport, hanem ez már nemzettudat. Elég csak arra gondolnunk, hogy "a magyarok nyilaitól ments meg uram minket! ". A lovasíjászat az őseink történetében világsiker volt, hiszen az ősi Magyarország hadműveletének világrengető találmánya volt. Kassai Lajos munkássága elsősorban nem a Guinness-rekordról szól. Olyan magasra képzi a tanítványait morális és sportbeli szinten, amely példaértékű kell, hogy legyen a magyar sportoktatásban is. Ezért is döntött úgy a Testnevelési Egyetem és a Magyar Lovas Szövetség vezetése, hogy szeretné az egyetemi oktatásba beintegrálni a lovasíjászat szakág oktatását, a lovas szövetség pedig a meglévő szakágai sorába szeretné felvenni a lovasíjászatot.

Dallos Gyula azt mondta: Kassai Lajos eddigi életpályája és a most látottak is egyértelműen megfogalmazták benne, hogy az egyetemi programba való integrálásra feltétlenül igent kell mondani, és ennek megvalósítására nagyon rövid időn belül esély van.

- A sporthoz értő, az erkölcsi normákat tartó, az életre nevelésben valamilyen célzattal élő embernek nem lehet más a véleménye a látottakról - hangoztatta. Egy nagyon kemény, igen katonás, abszolút rendpárti, fegyelmezett és rendkívül szigorú szabályok között végzett veszélyes sportágat űz az a harminc lovasíjász, akik a bemutatóban részt vettek. Megjegyezte: ezek az emberek biztosan nem fogják az első bankfiókot kirabolni, mert egyúttal tisztességet is tanulnak e sportág keretein belül.

Lázár Vilmos fogathajtó világbajnok, a Magyar Lovas Szövetség elnöke azt mondta: régóta nagy csodálója Kassai Lajos munkásságának.

- Gyakorlatilag a nulláról épített ki egy olyan sportágat, amely mára nemcsak Magyarország, de a világ számos országában kedvelt és művelt sportág - mondta. Úgy gondom, most mi is tudunk segíteni abban, hogy még inkább elterjedjen a lovasíjászat és Magyarországon meghatározó szerepet kapjon.
Lázár Vilmos kijelentette: a következő lovas szövetségi közgyűlésen előterjeszti, hogy a lovasíjászat mint hivatalos szakág jelenjen meg Magyarországon és a Nemzetközi Lovas Szövetségnél is lépéseket fog tenni ez ügyben.

Megkérdeztük azt is, hogy szerinte van-e igény a fiatalok körében arra, hogy egyetemi szintű képzéssé váljon a lovasíjászat, mire a szakember azt mondta: mindenképpen van igény, ráadásul jelenleg lovas szakemberekből van az egyik legnagyobb hiány az országban. Ennek oka, hogy az elmúlt időben nem volt megfelelő képzés Magyarországon. Hozzátette: ezzel együtt az igényt is meg kell teremteni a lovas szakemberek iránt. Ha pedig ez a kettő együtt tud működni, akkor az alapja lehet annak, hogy igazán lovas nemzetté váljon Magyarország.

Dallos Gyula szerint meg kellene kétszerezni Magyarországon a lovak létszámát
Dallos Gyula az Új Nemzeti Lovas Programról azt mondta: hozzájárul Magyarország gazdasági felvirágoztatásához, mert a programmal a lovas nemzet nem kérni akar a magyar államtól, hanem a ló által adni akar.

A lovaknak óriási a haszna a munkahelyteremtésben, a gyermekek nevelésében, hiszen a ló az életre nevel, a lóval való foglalkozásviselkedési mód is egyben. Szeretnénk, ha az iskolai testnevelésbe beintegrálódna a lovas oktatás. És arra is törekednünk kell, hogy elérjük az európai átlagot, vagyis nem a magyarság egy százaléka legyen kapcsolatban a lóval, hanem minimum hat százaléka. Ha megnézzük a statisztikát, Ausztriában az osztrákok 16 százaléka, Németországban és Hollandiában 50 százalékuk foglalkozik lóval.

A szakember a lovak létszámát is gyarapítaná, ugyanakkor azt mondta, hogy a ló létszám addig nem tud Magyarországon felfejlődni és igazán a magyar gazdaság hasznára lenni erkölcsileg és szakmailag egyaránt, amíg az minimum nem duplázódik meg. A felmérések azt mutatják, hogy míg Európában ezer emberre jut tizenkét ló, Magyarországon mindössze a hat.

- Ha a belső anomáliák feloldásáért többet tenne a magyar lovas társadalom, akkor az óriási hatással lenne a turisztikára, az oktatásra, az egészségügyre, - különösen a terápiás kezelések vonatkozásában -, a gazdaságra, a sportra, minimum öt-hat minisztériumot érint a lóval való foglalkozás - tette hozzá.
Lázár Vilmos is hasonlóan vélekedik, mint mondta: a ló szerepe Magyarországon mindig is meghatározó volt, ma is az, és a jövő elképzelhetetlen nélküle. Hihetetlen adottságaink és lehetőségeink vannak a lovas sport és a lótenyésztés tekintetében, fantasztikus múltunk, kultúránk van, és adott a nép, amely a magyar génjeiben hordozza a lovak iránti szeretet. Ezekre lehet stratégiát alapozni, főleg hogy látjuk azt, amint a II. világháború előtt valóban Magyarország volt a világ vezető lovas nagyhatalma. Meg kell céloznunk, hogy hazánk ismét lovas hatalommá váljon. Én ebben hiszek és próbálok minél többet tenni ezért - hangoztatta.